Szeretettel köszöntelek a .......Szeretet ....... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
.......Szeretet ....... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a .......Szeretet ....... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
.......Szeretet ....... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a .......Szeretet ....... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
.......Szeretet ....... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a .......Szeretet ....... közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
.......Szeretet ....... vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
MESE EGY KICSI KÉZRŐL
Volt egyszer egy kicsi
kéz. Egyik reggel úgy döntött, hogy valami hasznos dolgot fog tenni.
Segíteni fog másoknak, másokon. Már épp indulni készült, amikor a kicsi
láb így szólt hozzá:
- Ne menj egyedül, várj, én majd elviszlek!
-
Rám is szükségetek lesz, ha beszélni kell. – mondta a száj, és ő is
menni akart.
- De hogy fogjátok meglátni a szenvedőket, ha én itthon
maradok? – kérdezte a szem és ő is csatlakozott a többiekhez.
A kicsi
szív nagyot dobbant. Mivel ő volt a legérzékenyebb mind közül, el is
szomorodott, hogy őt nem is hívják. Meghallotta a fül a kicsi szív
sóhaját, s ezt mondta.
- Én hallom a sóhajokat, és azt is, ha valaki
sír. Én is veletek megyek. De a kicsi szív nélkül nem mehetünk sehova. Ő
az, aki együtt tud érezni a szenvedővel.
- Menjünk együtt! –
jelentette ki örömmel a kicsi kéz. Milyen jó, hogy nem kell egyedül
menjek, gondolta magában, és boldogan útnak indultak.
A szem már az
első utcasarkon észrevett egy koldust. Szólt a lábnak, hogy álljon meg.
A
szív megremegett, mikor látta a didergő koldust.
- Nincs pénzünk!-
ijedt meg a kéz. Nincs mit adjunk neki.
- Bújjunk oda hozzá jó
szorosan és melegítsük meg!- javasolta a szív nagy örömmel.
Így is
tettek. Megmelegítették a koldusnak nem csak a testét, hanem a lelkét is
a szeretetükkel. A koldus hálálkodott. A fül elmondta a többieknek, a
koldus szavait. Nemsokára továbbmentek.
A utca túloldalán a szem
megpillantott egy öreg nénit, aki meggörnyedt a sok csomag alatt. A láb
odafutott, a kéz pedig átvette a teher felét. A nénike mosolygott, a
kicsi szív erre nagyot dobbant. Hazakísérték. A nénike nagyon hálás
volt.
Épp haza indultak, amikor a kihalt utcán, a járdaszélén ülve, a
szem egy gyermeket pillantott meg.
- Odamegyek.- mondta a láb.
-
Sír! – mondta a fül
- Miért sírsz? – kérdezte a száj.
- Már nincs
senkim! – zokogta a gyermek.
A szív nagyon szenvedett.
-
Elkéstünk!- kiáltott a kéz.
Odakuporodtak a gyermek mellé. Nem tudtak
adni semmit neki. De a kicsi szív nagyon SZERETETT. A kicsi szem
KÖNNYEZETT. A kicsi fül és láb CSENDBEN ÜLTEK. A kicsi száj HALLGATOTT. A
kicsi kéz MEGÖLELTE a gyermeket. És együtt ültek az utca kövén!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A tanitó tanitása.
Mit írnál a lapra?
Szól-e még Isten?
Hideg kezek