Néhány éve, egy forró nyári napon, Dél Floridában, egy kisfiú úgy döntött, hogy úszik egyet a házuk mögötti régi kis tóban. Sietve, hogy minél hamarabb a hűvös vízbe ugorhasson, kiszaladt a hátsó ajtón,maga mögött hagyva cipőt,zoknit és inget, ahogy futott. Repült a vízbe, nem véve észre, hogy amint ő úszik a tó közepe fele, egy aligátor épp a part fele úszott. Apja, aki a kertben dolgozott, észrevette, hogy a kettő egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz.

Itt ebben a világban mindenkinek természetfölötti forrásból kell élni. Az egész életünknek kell Istentiszteletté válni. Bármit teszünk itt vagy máshol a leghétköznapibb dolog is tiszteli Istent vagy épp ellenkezőleg, nem tiszteli őt.

   Az Írás mondja, hogy bármit amit teszünk vagy cselekszünk Isten dicsőségére tegyük. A sáfárság üzenete kiterjed az egész életünkre.

Hogy is keveredhetünk adósságba?

    A fogyasztói társadalom legjellemzőbbje a reklám.

A Bölcs Hernyó


Csupán egy tudatlan hernyó volnék? Nem! Csak egy életunt kövérség, akinek elege volt a fa leveleinek felzabálásából. Úgysem jó semmire az. Meddig nőjek még? Minek? Kinek? Elegem van...
Persze zabálhatnék még az élvezet kedvéért, de mire jó az? Úgyis csak nőnék tovább, hogy aztán még éhesebb lehessek. Ez volnék csupán, egy zabálógép? Na neeeem... Ebből elegem van! Ezt nem vállalom tovább! Végzek magammal, így döntöttem.

Mivel szőrös vagyok, így a hangyáknak nem kellek.

Egy indiai legenda

Egy indiai legenda szerint egy ferfi minden nap a falu szélére járt vízért egy új és egy régi edénnyel.
Az öreg edény már meg volt repedve, csorgott a víz belőle és a hazafelé úton a fele kifolyt. 2 éven keresztül minden nap ugyanazt az utat tette meg a férfi.

Az új edeny büszke volt, a teljesítményére és tudatában volt annak, hogy teljes mértékben megfelelt arra, amire keszitették. Míg az öreg edény majd meghalt szégyenében, hogy a feladatát nem tudta tökeletesen ellátni még akkor is ha tudta, hogy a repedések a hosszú évek hűseges munkájának a következményei voltak.

Vége a napnak. Hazafelé mész a kocsiddal. Bekapcsolod a rádiót. A recsegő adáson keresztül hallasz egy kis faluról, valahol távol Indiában, ahol a falu három lakója váratlanul és nagyon furcsa módon meghalt. Valami olyan influenza okozta a halálukat, amiről még soha senki nem hallott. Igazából nem is influenza, és tulajdonképpen csak három emberről van szó..

Néhány orvos útban van, hogy kivizsgálják a dolgot. Aztán vasárnap a rádióban újabb híreket hallasz. Most már nem csak három emberről van szó, hanem harmincezerről, és most már a tévé is foglalkozik a témával..

Az egyik legszebb történet az evangéliumokban a hitről a vak Bartimeus története.

Ott ül ez a szerencsétlen ember az út szélén. Láthatólag senki se törődik vele, személye kényelmetlen és kellemetlen, csak egy zavaró tényező a Jézus körül tolongó tömegnek. Leginkább azt szeretnék, ha ott se lenne, hisz úgy kiabál és olyan dolgokat mond, amik megbotránkoztatóak és veszélyt jelenthetnek. De olvassuk el először a történetet:
„Közben Jerikóba értek.

„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik...”
(Bibliai idézet Pál 1. Levele a Korintusiakhoz 13, 4-8.)

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."
(Benjamin Disraeli)

"Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével."
(Gabriel Garcia Márquez)

"A szeretetnek nem szabad követelőzőnek lennie, mert akkor elveszíti a szárnyát,
és nem tud szállni.

Kívánj eleget annak, akit szeretsz!

Nemrégiben végighallgattam egy anyuka és a lánya beszélgetését a reptéren töltött közös idejük utolsó pár percében. Bejelentették a járatot. A biztonsági kapu közelében megölelték egymást, és az anya ezt mondta lányának:
"Szeretlek, és eleget kívánok neked."
A lány így válaszolt:
"Édesanyám, a közös életünk több mint elég volt. Szeretetednél többre nem is volt szükségem. Én is eleget kívánok neked, anyu."
Megpuszilták egymást, majd a lány távozott.

„...asszony kezére adja az Úr Siserát"
(Bír 4,9).


Elég különös ez az igehely, de lehet olyan olvasó, akinek van elég
hite a megértésére. Bárákot, a férfit harcra szólította Isten, de ő
csak azzal a feltétellel volt hajlandó hadba indulni, ha Debora is
vele megy. Ezért az Úr elhatározta, hogy ezt a harcot egy asszony
harcává teszi. Ezzel ítélte meg Isten a férfi gyávaságát, így szerzett
magának nagyobb dicsősédet, népe ellenségeinek pedig nagyobb szégyent.

Az Úr még ma is felhasználja a gyöngéket a szolgálatban.

„Az Úr félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei
megrövidülnek" (Péld 10,27).

Ebben nem lehet kétségünk. Az Úr félelme erényes szokásokat éleszt
bennünk, és megakadályozza, hogy a bűn és az erkölcstelenség
következtében elfecséreljük az életerőnket. A Krisztusba vetett hitből
fakadó szent békesség nagy segítségünkre van, ha komoly betegségből
gyógyulunk. Minden orvos örül, ha látja, hogy betege nyugodt és derűs.
Az aggodalmaskodás megöl, az Istenbe vetett bizalom viszont felér a
legjobb orvossággal.

Így mindenünk megvan, ami a hosszú élet biztosítéka, és ha valóban
ez szolgálja javunkat, úgy késő öregségünkben szállunk majd sírba,
mint a megérett gabona.