A mai tanítványok élete sem különb, mint a régebbi időkben, mert ha nem is olyan láthatóan, de ki vannak közösítve a világi emberek köréből, akik igazán felvállalják az életükben az ő hitüket és ezzel együtt az Istent.

Ma sem lehet az embereket olyan körbe elhívni, hogy vegyenek részt esetleg egy előadáson, vagy beszélgetésen és ne csak a saját maguk alkotta törvények szerint éljenek, hanem vegyék figyelembe az ő Teremtőjüket is.

Mindez csak akkor válik értelmessé a mai emberek számára, ha nekik ebből valamiféle anyagi előnyük származik, mert ma a világot a pénz és az erőszak uralja, vagyis aki ezt létbe hívta, az ellentét, az bizony a mai napig is megkeseríti a jó szándékú, igaz emberek életét.

A mindennapi életünkben az egyenes út az csak akkor válik egyenessé, ha mi azt úgy akarjuk. Ha csak arra vár az ember, hogy egyszer majd csak rátalál az egyenes útra, az nem az, amit ő vár a lelkében.
Az egyenes utat, vagyis az Istennel járt utat az ember csak akkor képes megtalálni és felismerni, ha a lelkében mindig engedelmes, jóratörekvő és nem a nagyotakarás vezéreli az életében.
Mindig csak addig képes az ember a lelkében arra, hogy felismerje azt az utat, amit neki járni kellene, ameddig a lelke nincs telve különféle földi dolgok által, amelyek elhomályosítják a látását.

Szól-e még Isten?

Ezt a történetet a saját magam okulására is megőriztem, szeretném megosztani most mindenkivel.

"A nővér iskola második hónapjában a tanárunk egy villámtesztet adott nekünk. Én nagyon lelkiismeretes diák lévén végig futottam a kérdéseket mielőtt válaszoltam volna. Az utolsó kérdésen megakadt a szemem. "Mi a neve annak a hölgynek, aki takarítja az iskolát?"

Láttam a nőt több alkalommal is. Tudtam, hogy magas, sötét-hajú és olyan 50es éveiben járhat, de hogy tudnám a nevét?

Kedves Fiam ...
Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek látsz, pedig még nem is leszek az, kérlek, légy hozzám türelmes és próbálj megérteni…
Ha beszélek Hozzád, és ezerszer elismétlem ugyanazt a dolgot… , ne szakíts félbe…, hallgass végig!
Amikor kicsi voltál, ezerszer kellett elolvasnom ugyanazt a mesét, míg el nem aludtál.
Ha nem akarok megmosakodni, sem ne szégyeníts meg, sem ne feddj meg érte… Jusson eszedbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni a mosdásra!

"Történt, hogy egy egyszerű asszony hátán gyermekével, eltévedt a jól ismert erdőben. Ahogy tévelygett, a sűrűben , egyszerre egy barlang nyílt meg közvetlen előtte és megszólalt egy hang:

- Ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom arra, hogy örökre gazdag és boldog légy.

Kérdezi az asszony a hangtól:

- És mondd mit kellene tennem mindezekért?

- Csak lépj be és válogass a kincsekből kedvedre annyit amennyit elbírsz, mert csak neked, és csak most vannak a teremtésben.

Hideg kezek

Hétéves kislányom télikabátjának zsebeit ürítettem ki, amikor két pár ujjatlan kesztyű akadt a kezembe. Egy-egy pár volt mindkét zsebében. Azt hittem, talán egy pár kevés, hogy melegen tartsa a kezét, megkérdeztem hát, miért hord magánál két pár kesztyűt? Azt felelte: Már régóta így csinálom, anyu. Tudod, vannak gyereke, akik kesztyű nélkül jönnek iskolába és ha nálam van még egy pár, az egyiket nekik adhatom, s akkor az ő kezük sem fázik.

Bölcsesség

Azt mondtam egy angyalnak,

aki az év kapujánál fogadott:
adj nekem egy lámpást,
hogy biztos léptekkel
mehessek szembe a bizonytalansággal.

Ő így válaszolt:

-Indulj csak a sötétbe,
és tedd a kezed Isten kezébe.
Ez jobb, mint egy lámpás,
és biztosabb, mint egy ismert út.

Volt két barát akik együtt jártak óvodába, iskolába és együtt vonultak be az  amerikai hadseregbe. Még a fronton is együtt harcoltak hazájukért.
Egy nap visszavonulás közben az egyik barát kapott egy halálos lövést,és felakadt a szögesdrótra. A másik barát mikor meglátta, azonnal a segítségére akart menni, de a parancsnoka ráförmedt.

- Ne menj ki a védett árokból, mert már úgyse tudsz rajta segíteni, még téged is lelőnek!

A barát meghökkent, de mihelyt el ment a parancsnoka, azonnal a barátjához rohant.